LEADER - helyi döntés a helyi fejlesztésekről

Október 1. és 31. között várják a magyarországi LEADER közösségek munkaszervezetei a térségi igényekhez és sajátosságokhoz igazodó, a helyi vidékfejlesztési stratégiákkal összhangban álló LEADER-pályázatokat.

A LEADER francia betűszó, melynek jelentése "közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért". Az Európai Unió legsikeresebb vidékfejlesztési programjának keretében a vidéki térségek önkormányzatai, vállalkozásai, civil és társadalmi szervezetei együttesen úgynevezett helyi akciócsoportokat (HACS) hoznak létre, melyeken keresztül maguk jelölik ki a földrajzilag összefüggő, 10 és 100 ezer közötti lakosságszámú területek fejlődésének irányát. Az önszerveződésre, az innovációra, valamint a helyi adottságok felismerésére és kiaknázására alapuló térségfejlesztés a LEADER program eszenciája.

Az Európában a `90-es évek óta egyre nagyobb teret nyerő LEADER Magyarországon először a 2002-2004 közötti kísérleti szakaszban, majd 2004 és 2006 között az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program részeként, LEADER+ néven jelent meg. A program növekvő jelentőségét, az általa közvetített szemlélet kiterjesztését jelzi, hogy a LEADER+ 7 milliárdos forrását az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) IV. tengelye megtízszerezte: a 2007-13 közötti időszakban már több mint 70 milliárd forintot fordíthatnak az akciócsoportok a helyi fejlesztési elképzelések megvalósítására. Az összeg felhasználása - annak megtervezésétől a pályázatok kiírásán át a döntések meghozataláig - ugyanis teljes egészében a 96 akciócsoport saját hatáskörében történik - emelte ki Kerényi Gyula, az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet kommunikációs osztályvezetője.

A programban 3020 - tízezer főnél kevesebb lélekszámú - falu és kisváros érintett, tehát valamennyi jogosult település részt vesz valamelyik akciócsoport munkájában. A közösségek saját igényeik, adottságaik és lehetőségeik mentén alakították ki helyi vidékfejlesztési stratégiáikat (HVS), amelyekben meghatározott célterületek köré csoportosítva részletesen megtervezték, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat mire is fordítsák. Ennek összege alapvetően a lefedett települések lakosságszámától függ, de a hátrányos helyzetű kistérségeket magukban foglaló közösségek kiegészítő forrásokhoz is jutnak. A HVS-ben felvázolt fejlesztések megvalósításához a legkisebb lakosságszámú HACS-ok is legalább 200-300 millió forintra, míg a legnagyobbak akár 2 milliárdra számíthatnak.

A napokban jelent meg a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete, mely a részletes feltételeken túl rögzíti, hogy idén október 1-je és 31-e között nyújthatók be a térségi pályázatok. Ezek természetesen azok számára hozzáférhetők, akik helyben teremtenek értéket, ott élnek és dolgoznak, így a pályázók köre helyi önkormányzatokból, civil szervezetekből, egyházakból, mikro- és kisvállalkozásokból, bizonyos kiírások esetében pedig akár magánszemélyekből állhat.

Céljait tekintve a LEADER mutat némi hasonlóságot az ÚMVP hármas tengelyének intézkedéseivel - falumegújítás, örökségmegőrzés, mikro-vállalkozás- és falusi turizmus-fejlesztés -, ám nem teljes az átfedés. Úgy fogalmazták meg a LEADER térségi kiírásait, hogy azok hét célterület köré csoportosuljanak: közösségi célú fejlesztések, vállalkozási alapú fejlesztések, térségi rendezvények, oktatás és képzés, térségen belüli - ágazatok és szomszédos települések - közötti együttműködés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés, valamint tervek és tanulmányok a későbbi térségi fejlesztések alapozásához - tette hozzá Kerényi Gyula.

A LEADER sikere mellett elkötelezett helyi és országos szereplők egyaránt úgy vélik: a program végrehajtása során alkalmazott szemléleten keresztül valósulhat meg a vidékfejlesztés a leghatékonyabb módon, azaz hogy a közösségek helyben határozzanak a környékük jövőjét befolyásoló fejlesztésekről. A fenntartható, egymást kiegészítő projektek legfontosabb erénye, hogy hatásuk összeadódik, ezzel pedig - az új megélhetőségi lehetőségek mellett - serkenti a térségek népesség-megtartó erejét.

Csatolt dokumentum: a 122/2009. (IX. 17.) FVM rendelet

<< vissza