LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ TÉLI RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI
HELYZETEKRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSRŐL
2026.
A FŰTÉSI
ESZKÖZÖK BIZTONSÁGOS HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI
Minden évben több halálesetet okoz a
szén-monoxid-mérgezés, ami pedig megelőzhető a fűtőberendezések, kémények
rendszeres karbantartásával, ellenőriztetésével, valamint szén-monoxid-érzékelő
felszerelésével. Fontos, hogy az érzékelők működését rendszeresen ellenőrizzük,
a szükséges karbantartásokat (elemcsere, tisztítás) elvégezzük.
Tüzelő- és fűtő berendezések szabályos használata:
·
Legyünk óvatosak és
körültekintőek, amikor nyílt lánggal üzemelő fűtő-, melegítő- vagy
főzőkészüléket használunk.
·
Csak engedélyezett, kifogástalan
műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni.
·
A gázfogyasztó-berendezések
üzemképes, biztonságos állapotban tartása a tulajdonos, üzemeltető felelőssége,
aki köteles gondoskodni arról, hogy a berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatát
öt évenként szakember elvégezze.
·
A gázzal üzemelő készülékeket
ajánlott a gyártók előírásainak megfelelően évente szakemberrel ellenőriztetni.
·
Ellenőriztessük rendszeresen
szakemberrel, a tűzveszélyes folyadékkal (olajjal) üzemelő fűtőkészüléket. Ne a
berendezés közelében tároljuk a fűtőanyagot. Fűtőanyagot csak a kihűlt állapotú
fűtőberendezésbe szabad tölteni.
·
Szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén,
szalma stb.) üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot nem szabad tenni, a
kipattanó szikra felfogására fémből készült és vízzel töltött szerkezetet
használjunk. A tüzelőberendezés ajtóit állandóan tartsuk csukott állapotban. A
berendezés tisztítását csak lehűlt állapotában végezzük. A hamut és a salakot
lehetőleg lehűtött állapotában ürítsük fémkonténerbe. Forró hamut tilos üríteni
épületben vagy annak közvetlen közelében, illetve ahol, az tüzet okozhat, pl.:
száraz aljnövényzet.
·
A tüzelő-, fűtőberendezéshez csak
a gyártó által ajánlott tüzelőanyagot szabad használni.
·
A szilárd tüzelőanyaggal üzemelésű
tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó
anyaggal gyújtsuk be és üzemeltessük.
·
Nem helyezhetőek el berendezési
tárgyak a fűtőtestek és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövek közelében.
·
A gyermekeket tartsuk távol a
fűtőberendezések újratöltésekor.
·
A tüzelőanyaggal üzemelő
fűtőberendezés használatakor győződjön meg arról, hogy a szellőzés megfelelő,
így megelőzhető a szén-monoxid-mérgezés.
·
A tartalék folyékony tüzelőanyagot
megfelelően lezárva és jól szellőztetett helyiségben kell tárolni, lehetőleg a
házon kívül.
·
A gázzal üzemelő tűzhelyet ne
használja fűtés céljára (nem biztonságos és mérgező gázok keletkezhetnek).
·
Villamos hősugárzó használatakor
ne terhelje túl a hálózatot, közelébe éghető anyagot nem szabad helyezni. Ne
használjon villamos berendezést, ahol, az vízzel érintkezhet.
·
Üzemelő fűtőberendezésbe
körültekintően kell nyúlni, mivel a magas hőmérséklet, illetve a nyílt láng
égési sérüléseket okozhat.
·
Ne próbáljuk házilag magunk, vagy
olcsó munkát ígérő „szakember” bevonásával javítani a gázfogyasztó készüléket,
mert ahhoz speciális szerszám, alkatrész, kellő szakismeret és jogosultság
szükséges.
·
A gázfogyasztó-készülék lángőrét
tilos kiiktatni, működését műszakilag módosítani.
A KÉMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS
BIZTONSÁG
A karbantartás és ellenőrzés fontossága:
Mit ne tegyünk:
Ne próbáljuk házilag magunk, vagy szakember nélkül javítani
a kéményt, mert ahhoz speciális szerszám, alkatrész, kellő szakismeret
szükséges.
Mire figyeljünk:
A szénmonoxid (CO) veszélyei, a CO
jelző
A szén-monoxid-mérgezés
megelőzhető!
Az
otthon tartózkodás önmagában is számos veszélyt rejthet magában. Ezek közül az
egyik legveszélyesebb egy mérgező gáz jelenléte, ami leggyakrabban a fűtési
időszakban, ám azon kívül is okozhat mérgezést, súlyosabb esetben pedig halált.
Ez a gáz a köznyelvben „csendes gyilkosnak” is nevezett szén-monoxid.
Mi is az a szén-monoxid?
A
szén-monoxid (vegyjele: CO) az emberi érzékszervek számára „láthatatlan”, hisz
ez egy színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb,
mérgező gáz, amely tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér
oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító
hemoglobinhoz. A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, hiszen annak
tünetei: rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság könnyen
összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncentráció
esetén ájulás, és néhány percen belül halál is beállhat.
A szén-monoxid-koncentráció:
Mivel
ez a gáz kis koncentrációban is rendkívül mérgező, egy speciális
mértékegységben, ppm-ben (parts per million, milliomod részben) mérik a
jelenlétét. Egy ppm-nyi gáz jelenléte annyit jelent, hogy egy köbméter
levegőben egy köbcentiméter van belőle. Tekintsük át a csendes gyilkos
különböző koncentrációinak az emberi szervezetre gyakorolt hatását.
·
200 ppm koncentrációjú szén-monoxid
enyhe fejfájást, fáradtságot, szédülést, és két-három órán belül hányingert
okoz.
·
400 ppm töménységű szén-monoxid
erős fejfájást okoz egy-két órán belül, három óra elteltével pedig
életveszélyessé is válhat.
·
800 ppm koncentráció ebből a
gázból hányingert, émelygést, két órán belül eszméletvesztést, három órán belül
pedig halált okoz.
·
1600 ppm erős fejfájást, szédülést
és hányinger okoz húsz percen belül, a halál egy órán belül áll be.
·
3200 ppm jelenléte már öt-tíz
percen belül erős fejfájást, hányingert és émelygést okoz, tizenöt-húsz percen
belül pedig halált.
·
6400 ppm koncentrációban már
egy-két percen belül tapasztalhatóak e fenti tünetek, a halál beállta
tíz-tizenöt percen belül várható.
·
12800 ppm koncentráció néhány
percen belül halált okoz.
Ez a gáz annyira mérgező tehát, hogy ha a lakásunk
levegőjének 1,28 térfogatszázalékát eléri, három percen belül halált okoz.
Milyen gyakoriak Magyarországon a
szén-monoxid-mérgezéses esetek?
Évente
átlagosan 400 esetben riasztják a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit
szén-monoxid-mérgezéssel összefüggő esethez.
Hogyan keletkezhet otthon
szén-monoxid és mit tehetünk ellene?
Mivel
a szén-monoxid-mérgezések gyakorisága megnő a téli időszakban, így tévesen a
fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba, pedig az év egészében jelenlévő veszélyről
van szó. A szén-monoxid veszélyes mennyiségű feldúsulása a lakásban alapvetően
három okra vezethető vissza:
1. Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki
kialakítása.
2. A nyílt lánggal égő berendezés levegő utánpótlása nem biztosított.
3. Elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása, vagy
a kéményseprés
1. Nem megfelelő a nyílt lánggal
égő berendezés műszaki kialakítása:
A
balesetek megelőzését úgy alapozhatjuk meg legjobban, hogy a tervezéssel,
kivitelezéssel és az üzembe helyezéssel megfelelő szakembert bízunk meg. Soha
ne becsüljük alá ezeket a feladatokat, a tervező, a tervek szerint eljáró
kivitelező és az üzembe helyezéshez szükséges szakemberek gondos munkája
garantálja a rendszerek biztonságos működését.
2. A nyílt lánggal égő berendezés
levegő utánpótlása nem biztosított
A
hőt termelő berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges
oxigén. Egy köbméter földgáz tökéletes elégetéséhez például körülbelül tíz
köbméter levegő szükséges. Azok a berendezések, amelyek nyílt égésterűek,
vagyis a szoba levegőjét használják az égéshez, szellőzőkön és az ajtók és
ablakok légrésein keresztül juthatnak oxigénhez.
A
fűtési költségek csökkentése miatt napjainkban igen népszerű a régi nyílászárók
cseréje, és helyettük jól szigetelő ajtók, ablakok beszerelése. Az évszázadokon
át használt fakeretes nyílászárók légrésein az égéshez szükséges levegő
akadálytalanul áramolhatott be a lakótérbe. Az újonnan beszerelt, jól szigetelő
nyílászárók légáteresztő képessége minimális, ezért jelentősen csökken az
épületbe bejutó oxigén mennyisége. Ha más módon nem biztosított a levegő
pótlása, akkor a tüzelőberendezés gyorsan elhasználja az égéshez a helyiség
oxigénjét, és vákuum keletkezik. Így a levegő-utánpótlás hiánya miatt a kémény
– bármennyire megfelelő műszaki állapotú – nem képes az égésterméket elvezetni,
szellőzése megfordul. Egyre tökéletlenebb égés alakul ki, és a szén-monoxid
halálos mennyiségben való megjelenése csak idő kérdése.
Különösen komoly probléma a
szellőzőrácsok letakarása!
Gyakori,
hogy a szellőzőrácsokat takarékossági szempontok miatt letakarják, ami roppant
veszélyes. Fogadjuk meg a régi tiltó táblák tanácsait: a szellőzőnyílások
eltakarása tilos és életveszélyes!
A
mérgezéses esetek körülbelül egynegyede a fürdőszobában következik be, hiszen e
helyiségek alapterülete és légtere jellemzően kicsi. A vízmelegítő, vagy a
kazán működése során elhasználja a helyiség levegőjét, ezért nagyon fontos a
fürdőszoba megfelelő szellőzéséről gondoskodni. Ha letakarjuk a szellőzőt,
máris életveszélyes állapotot teremtettünk.
A
fürdőszobai gázüzemű készülék működésére jelentősen kihat az, ha a
használatával egyidőben a konyhában, vagy a mellékhelyiségben elszívó működik.
Ebben az esetben ugyanis nem jut megfelelő mennyiségű levegő a fürdőszobai
gázkészülékhez, visszaáramlik az égéstermék és fennáll a veszélye a
szén-monoxid-szint megemelkedésének.
A szén-monoxid-mérgezés több
légmozgást előidéző épületgépészeti berendezés együttes használata miatt is
kialakulhat!
Más
épületgépészeti berendezések jelentősen ronthatják a tüzelőberendezések
levegőellátását és az égéstermék elvezetését. A konyhai páraelszívók, a
mellékhelyiségek szagelszívói, különböző tüzelőanyaggal üzemeltetett kéményes,
nyílt égésterű tüzelőberendezések lakáson belüli együttes üzemeltetése, a
központi porszívó, a szárítós mosógép, a mobil klíma egyidejű működése mind
szerepet játszhat a csendes gyilkos keletkezésében.
Ha
az épület minimális légáteresztő képességű nyílászárókkal van felszerelve, ezek
a berendezések együtt működtetése is képes megfordítani a kéményekben az
áramlás irányát, ami ideális a szén-monoxid-keletkezésének. A kandallók
kéményei ugyanilyen hatást fejtenek ki a gázzal üzemelő berendezések kéményeire
(nem feltétlenül a kandalló termeli a szén-monoxidot, hanem a kandalló
üzemeltetése során a gáztüzelő-berendezés kéményében fordul meg az áramlás
iránya).
Egy
lakásban tehát ezen épületgépészeti berendezéseket összességében kell
kezelnünk, rendszerként kell rájuk tekintenünk, nem pedig, mint egymástól
független fűtő-, főző-, melegítő eszközökre. Az egyik akadályozhatja a másik
levegő utánpótlását, együttes üzemeltetésük így halálos gázkoncentrációt is
eredményezhet. Beszerzésük, felújításuk, az épület szellőzésére kiható átépítés
során minden esetben konzultáljunk szakemberekkel.
3. Elmaradt a berendezések
karbantartása, tisztítása, vagy a kéményseprés
A
lakásban lévő por és a pára szennyezi a tüzelőberendezés hőcserélő felületeit
és gátolja az égéstermék elvezetését, ami szintén kedvez a szén-monoxid
keletkezésének. Bár csak ötévenként kötelező a gázfogyasztó-berendezéseket
szakemberrel felülvizsgáltatni, kifejezetten javasolt ezt gyakrabban, akár
évente elvégeztetni. Ez egyébként a berendezések olcsóbb üzemeltetéséhez is
hozzájárul.
A
legtöbb tüzelőberendezésnek elengedhetetlen része a kémény. Amennyiben a kémény
járata leszűkül (behulló tégla, vakolat, beköltöző madarak, darazsak miatt),
akkor a helyiség levegőjét használó, lánggal égő berendezés égésterméke
visszaáramlik a lakásba. Ha ez bekövetkezik, a lakásban lévő levegő
szén-monoxid-koncentrációja drasztikusan megemelkedik.
A
kémények fokozott igénybevételnek vannak kitéve (korrózió, fagy, dinamikus
hőterhelés, lerakódások), emiatt az említett keresztmetszet-szűkületek
előbb-utóbb óhatatlanul kialakulhatnak. Ezért elengedhetetlen a kémények
rendszeres ellenőrzése, ezek során ugyanis a hibák felderíthetőek,
megszüntethetőek, a tragédia pedig megelőzhető. A saját érdekünk tehát, hogy ne
akadályozzuk a rendszeres kéményseprői ellenőrzést, felülvizsgálatot, szükség
szerint a kémény tisztítását, és fogadjuk meg a szakember tanácsait.
Mit tegyünk, ha valaki
szén-monoxid-mérgezést szenvedett?
Szén-monoxid
mérgezés esetén több dologra is figyelnünk kell, ha a bajba jutottakon
segítünk. A helyiségben vagy akár az egész lakótérben még mindig kimutatható
lehet, a mérgező gáz ezért azonnal hozzuk ki a bent tartózkodókat és ne
lélegezzünk az érintett területen. A szabad levegőn helyezzük biztonságba a
mérgezést szenvedett embereket, ájulás esetén pedig alkalmazzuk a stabil
oldalfektetést. A lehető legrövidebb időn belül kérjünk szakszerű segítséget,
értesítsük a katasztrófavédelmet és a mentőket az ismert segélyhívó számokon.
Amennyiben lehetőségünk van a tüzelő-fűtő berendezés biztonságos
lekapcsolására, a szellőztetésre és a gázrendszer főcsapjának elzárására, ezeket
is tegyük meg. Ha valaki magán érzi a szén-monoxid-mérgezés tüneteit, azonnal
menjen a szabad levegőre, és tárcsázza a 112-es számot, vagy a
katasztrófavédelem műveletirányítási központját a 105-ös segélyhívó számon.
Milyen tüzelőberendezést vásároljak?
Új
tüzelőberendezések kiválasztása során célszerű a külső levegőt közvetlenül
használó, a helyiségek légterétől függetlenül üzemeltethető, zárt égésterű
berendezéseket előtérbe helyezni. Ilyenek és szakszerű égéstermék-elvezetők
használata esetén gyakorlatilag kizárhatjuk a szén-monoxid megjelenését.
Hogyan tudhatom száz százalékos
biztonságban az otthonon a szén-monoxiddal szemben?
Ha
minden óvintézkedést megtettünk, tehát a berendezéseinket, épületgépészeti
rendszerünket műszakilag megfelelő állapotban tudjuk, biztosított ezek levegő
utánpótlása, tisztában vagyunk az együtt üzemeltetés veszélyeivel, valamint
beengedtük a kéményseprőt a lakásba, akkor megfelelő biztonságban tudhatjuk
magunkat, szeretteinket és háziállatainkat. Azonban, még ez sem zárja ki egy
hirtelen meghibásodásból fakadó szén-monoxid-mérgezés veszélyét.
Ha
növelni akarjuk a biztonságunkat, akkor érdemes szén-monoxid-érzékelőt
vásárolni.
Milyen szén-monoxid-érzékelőt
vásároljak?
Érzékelőt
csak megbízható forrásból, műszaki cikkeket forgalmazó üzletben szabad
vásárolni. Vásárlásnál keressék a magyar nyelvű használati utasítással
rendelkező és megfelelő minőségű készülékeket. A néhány ezer forintos érzékelők
megbízhatósága jellemzően nem megfelelő, ezek hamis biztonságérzetet keltenek bennünk.
A
szén-monoxid-érzékelők tehát csak akkor tudják betölteni funkciójukat, ha
megbízható típust szerzünk be, és azt a gyártó előírásainak megfelelő helyre és
megfelelő módon telepítjük. Fontos tudni, hogy ezeknek érzékelőknek is van
szavatossági idejük. Javasolt az eszközt kétévente megfelelő tanúsítványokkal
rendelkező laboratóriumban bevizsgáltatni. A szén-monoxid-érzékelők
ellenőrzését soha ne végezzék el otthon. Egy kipufogóhoz tartott, vagy
cigarettafüsttel lefújt érzékelő jelez ugyan, ám olyan terhelést kap a „házi
teszt” során, hogy az a további biztonságos működésre, életmentésre
alkalmatlan. Az érzékelők élettartama (általában 5 év) lejárata előtt le kell
cserélni.
Megéri az érzékelő használata!
A
katasztrófavédelemhez a mérgező gázzal kapcsolatban beérkező segélyhívások
évről évre növekvő számából is jól látható, hogy egyre többen használnak
szén-monoxid-érzékelőt Magyarországon. Tavaly például azokban a lakásokban,
ahol volt érzékelő, nem történt haláleset. 2014-ben több mint 300-an szenvedtek
mérgezést azokban az ingatlanokban, ahol nem volt érzékelő és mindössze 32-en
ott, ahol volt telepített érzékelő. Baleset adódhat abból is, ha az érzékelőt
nem a megfelelő helyre telepítik, lemerült benne az elem, lejárt a
szavatossága, de abból is, ha rossz minőségű készüléket vásároltak. A
statisztikai adatokból jól látszik, hogy egy érzékelő megvásárlása biztosan
megtérülő beruházás, a gondosan megválasztott, jó helyre telepített
szén-monoxid-érzékelő életet menthet. A katasztrófavédelem 2012-ben hozta létre
az Országos Tűzmegelőzési Bizottságot, amely az egyik legfontosabb feladatának
tekinti a lakosság szén-monoxid-mérgezés témakörében történő széles körű
tájékoztatását.
Szén-monoxid a garázsban
Hasonló veszélyforrást okozhat a gépjárművek zárt térben
(garázs, mélygarázs, alagút) történő üzemeltetése. Kerüljük tehát az ilyen
helyeken való huzamos tartózkodást, a járművet csak a feltétlenül szükséges
ideig járassuk, és ha van ilyen, figyeljük a szén-monoxid-érzékelő jelzését.
ÖSSZEGZÉS
Gondoskodjon
arról, hogy a kéményseprők a rendszeres ellenőrzést elvégezhessék, a feltárt
hiányosságok megszüntetésével együtt járó költségeket ne tekintse
feleslegesnek, az a biztonság alapfeltétele!
Rendszeres
időközönként vizsgáltassa meg, hogy tüzelőberendezései megfelelőek!
Körültekintően
üzemeltesse tüzelőberendezéseit, mindig gondoskodjon megfelelő
levegő-utánpótlásról!
Használjon
szén-monoxid-érzékelőt, válasszon megfelelő típust és tartsa be a gyártó
előírásait!
FELKÉSZÜLÉS AZ
ENERGIAELLÁTÁS HIÁNYÁRA
·
Célszerű egyedi tüzelési
megoldásokat (cserépkályhát, olajradiátort, kandallót, vaskályhát,
villanykályhát, PB tüzelést) is kialakítani arra az esetre, ha valamiért
kimarad a földgázszolgáltatás.
·
A PB gázpalack felszerelése során
fokozott figyelemmel kell eljárni, cserélni szükséges a tömítést és ellenőrizni
(pl: szappanos vízzel) a csatlakozás tömítettségét.
·
Sérült hibás PB palackot tilos
felszerelni, azt vissza kell cserélni.
·
Azokat a PB gázzal üzemelő
fűtőkészülékeket, amelyek nincsenek a kéménybe kötve, vagy az égéstermékek
szabadba történő kivezetése más módon nem megoldott, soha ne üzemeltesse
folyamatosan zárt térben.
·
A helyiség nagyságától és a fűtési
fokozattól függően legalább egy-másfél óránként szellőztetni kell a helyiséget,
mert a gáz az égés során fogyasztja az oxigént és ezáltal csökken a helyiség
oxigénkoncentrációja, miközben jelentős mértékben nő a szén-dioxid mennyisége.
·
Hagyományos tüzelőberendezés (pl.
kandalló) használata esetén különös figyelemmel kell lenni a tűzmegelőzésre és
a füstelvezetésre.
·
A cserépkályhánál, kandallónál,
vaskályhánál ügyelni kell a szikra kipattanásra, mert az tüzet okozhat.
·
A gázszolgáltatás ideiglenes
kimaradása esetén el kell zárni a fűtőkészülék záró csapját.
2. Tartalék-eszközök
áramszünet idejére
Az alternatív világítási eszköz
és módszer használata esetén kiemelt figyelemmel kell lenni a tűzbiztonsági
szabályok betartására. Javasolt megoldások:
·
Legyen kéznél gyufa, öngyújtó,
gyertya, mécses, működő elemlámpa (tartalék elemmel), petróleumlámpa (tartalék
petróleum), palackról működtethető gázlámpa, elektromos lámpa stb.
·
Tartson üzemképes állapotban
elemről működtethető rádiót, és biztosítson hozzá tartalék elemeket.
·
Az elemről működtetett
kommunikációs eszközökön folyamatosan hallgassa a híreket.
·
Áramtalanítsa az elektromos
berendezéseket, hogy visszakapcsolásnál ne sérüljenek meg.
·
Villanykályhafűtés esetén
szerezzen be más hordozható fűtőtestet, tűzhelyet.
·
Halmozzon fel tartalékokat
tüzelőanyagból.
·
Készítsen elő meleg ruhákat,
gondoskodjon néhány napra elegendő ivóvíz, élelmiszer, gyógyszer, kötszer
beszerzéséről.
·
Elektromos áram- és
gázszolgáltatás egyidejű, tartós kimaradása esetére javasolt az átmeneti
szállás megoldása rokonoknál, ismerősöknél;
·
Az áram- és gázszolgáltatás
kimaradása esetén kérjen segítséget a szolgáltatók havi, rész- vagy éves
számlán lévő hibabejelentő telefonszámán;
·
Kérjen segítséget a szomszédoktól,
a ház közös képviselőjétől, a települések helyi lapjaiban és társasházak
hirdető tábláin olvasható segélyhívó telefonszámok valamelyikén;
·
Mobiltelefonja legyen üzemképes,
feltöltött.
Különösen
fontos, hogy a krónikus betegek, várandós kismamák, vagy más olyan személyek,
akik rendszeresen gyógyszert szednek, vagy egyéb kezelésre szorulnak,
felkészüljenek a téli rendkívüli időjárási körülményekre.
Javasolt,
hogy állítsanak össze „készenléti csomagot”, amelyben megtalálják
gyógyszereiket és a kezeléshez szükséges eszközöket, illetve ha hosszabb ideig
elzárja a településüket a hó, akkor is tudjanak magukról gondoskodni, vagy
tudjanak megfelelő helyről segítséget igényelni. Ennek érdekében tároljanak
otthon megfelelő mennyiségű tartós élelmiszert és folyadékot, valamint jelezzék
helyzetüket az egészségügyi és szociális ellátó intézményben.
A
várandós nők a szokásosnál is gondosabban készüljenek fel a váratlan
elindulásra a megfelelő csomag összekészítésével. Amennyiben a kismamát
magángépjárművel szállítják a kórházba, elindulásukat és az útvonalat jelezzék
a kórház felé.
Valamennyi
esetnél javasolt, hogy a betegek, kismamák a közvetlen szomszédjaikat
tájékoztassák helyzetükről – a szomszédok legyenek figyelemmel a rászorulókra
és hívjanak segítséget, ha rendkívüli eseményt tapasztalnak.
A segítségkéréshez szükséges elérhetőségek:
Mentőszolgálat www.mentok.hu
Rendőrség www.police.hu
Tűzoltóság www.katasztrofavedelem.hu
Központi segélyhívó telefonszáma: 112
LAKOSSÁGI
TÁJÉKOZTATÓ
RENDKÍVÜLI
TÉLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEKRE
Sáránd
Község Önkormányzata a várható téli rendkívüli időjárási helyzetekkel
kapcsolatosan felhívja a Lakosság figyelmét az alábbiakra:
A tél közeledtével fel kell készülnünk a
sokszor váratlanul bekövetkező rendkívüli téli időjárási eseményekre. A
médiában gyakran lehet látni szélsőséges téli helyzetekről szóló tudósításokat
távoli területekről, vagy a világ más országaiból. Nem zárhatjuk ki annak a
lehetőségét, hogy a közeljövőben a mi településünket éri hasonló természeti
csapás.
KÉRJÜK, HOGY CSALÁDJA
BIZTONSÁGA ÉS ANYAGI KÁROK ELKERÜLÉSE ÉRDEKÉBEN KÉSZÜLJÖN FEL VÁRATLAN TÉLI
HELYZETEK KIVÉDÉSÉRE!
A legveszélyesebb téli időjárási események és
következményeik:
Erős téli lehűlés, intenzív havazás idejében
jelezhető, ezért megfelelő előrelátással fel lehet rá készülni. A téli
időszakban, amikor enyhébb léghullámok érkeznek fölénk, gyakran előfordul, hogy
először csak a légkör fölső rétegei melegszenek fel, míg a talaj és a
talaj-közeli levegő hőmérséklete még fagypont alatt marad. Ez a helyzet ónos
eső kialakulásához vezethet, ami a síkosság legalattomosabb fajtáját okozza.
Elég egy kevés eső és néhány perc alatt tükörsima jégpáncél vonja be a
felszínt. Ha azt észleljük, hogy a hőmérséklet fagypont alatti és az eső esik,
akkor számíthatunk jégréteg kialakulására, emiatt körültekintően és fokozott
óvatossággal közlekedjünk, mind gyalogosan, mind gépjárművel! Tartós és
intenzív ónos eső idején villanyvezetékek szakadhatnak le, és faágak is
letörhetnek a rájuk rakódó jég súlya alatt.
Ajánlott
magatartási szabályok:
Ha van ideje felkészülni a hóviharra, a következő lépéseket tegye meg:
Hóvihar alatt:
Átmeneti áram- ill. energia kimaradás esetére:
Jegesedés, jégcsap képződés esetére:
Utazáshoz:
A befagyott állóvíz
jellemzői:
Tilos a szabadvizek jegén tartózkodni:
A szabadvizek jegén tartózkodni csak akkor
szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog. A fagyásban lévő jég
a következőképpen terhelhető:
Balaton jegén való
tartózkodás:
A jegesedés miatt a Balatonon nem tartózkodnak
sem a rendőrség, sem a vízimentők hajói, így a segítség csak a szárazföldről
érkezhet. A tó medre tele van hőforrásokkal, sok helyen kisebb-nagyobb
csatornák és patakok is olvasztják a jeget - ezeken a helyeken különösen
figyelni kell, mert a jég vastagsága több centiméterrel is vékonyabb lehet,
mint máshol.
A hízásban levő, 12-16 centiméter vastagságú
jég már kellő biztonságot ad. Fontos tudni, hogy még a legedzettebbek sem
bírnak ki a jeges vízben 15 percnél többet: ennyi idő alatt kell a segítségnek
megérkeznie, különben annak, aki jég alá került, már nem sok esélye van a
túlélésre.
A szabadvizek befagyott területe gyermekre és felnőttre egyaránt vonzerőt
gyakorol, ugyanakkor veszélyeket is rejt magában. A jégbeszakadásoknak gyakran
halálos kimenetelű végkifejlete van az emberek felelőtlen viselkedésének és a
jég tulajdonságának nem megfelelő ismerete miatt. A hirtelen
hőmérsékletváltozások, illetve a tartósan enyhe időjárás nagymértékben
megváltoztathatja a jégtakaró tulajdonságait, ezáltal az veszélyessé,
kiismerhetetlenné válhat.
A befagyott folyóvíz
jellemzői:
Folyóvíz jegén
tartózkodni nem biztonságos! A folyóvizeken vékonyabb jégréteggel kell számolni:
Aki a jégen léket vág, vagy jégkitermelést
folytat, köteles a jégmentessé vált területet távolról felismerhető módon
megjelölni, illetve körülhatárolni. A jégmentessé vált területet 1 m
magasságban, legalább 10 cm széles piros-fehér csíkozású korláttal kell
ellátni. Jégen való tartózkodás:
A jég beszakadását rendszerint előre jelzi
Ha beszakad a jég
alattunk:
A víz hőmérséklete a jégfelület alatt 0-4 Co,
vagyis már 20-30 másodperc után hidegsokk következhet be (vérkeringési zavarok,
sőt a szívműködés leállása). Ne kezdjünk felelőtlenül mások mentésébe, mert
csak tetézhetjük a bajt. Életünket kockáztathatjuk, illetve további
beszakadások keletkezhetnek.
Segítségnyújtás: